Mivel a blog nem kifejezetten közéleti tematikájú, ezért most a következőkben visszatérnék a gyökerekhez. Egy novellát olvashattok a tovább gombra kattintva, remélem örömötöket lelitek benne valamennyien. Nem folytatja az eddigi történetet, de hátha így is tetszeni fog. (Vagy éppenséggel pont nem, de tulajdonképpen nagy szerencse, hogy magamnak is írok ) Ha van esetleg valami hozzáfűzni valótok, akkor nyugodtan közöljétek is.
A vekker csörgésére ébredtem azon a reggelen. Kelletlen mozdulattal kapcsoltam ki a bosszantóan berregő kis szerkezetet és álmosan fúrtam a fejem a párnámba. A délelőtti nap már besütött a bordó sötétítő függöny redői közt, de én próbáltam kitolni a felkelés időpontját. Bekapcsoltam a rádiót, amelyből kellemes halk dallamok szűrődtek. Negyed óra telt el így, heverészve, közben híreket is mondtak. Szeretek reggelente lustálkodni, jobban indul a nap ha az embernek van ideje ilyen kis butaságokra. A kellemes kis meditációmnak halk kopogás vetett véget. A lakáj ébresztett, rá volt bízva ugyanis, hogy ne hagyja, hogy a kelleténél tovább lopjam a napot. Így nem volt mit tenni, kénytelen voltam kikászálódni az ágyból. Magamra öltöttem a köntösöm és a szobán átbaktatva beléptem a fürdőszobába. Szeretem a londoni lakásom fürdőjét, mert a klasszikus elegancia és a modern praktikum jellemzi. Na jó ez a leírás nyilván valami elfuserált ingatlan ügynök szavait idézi, de tényleg ilyen ez a helyiség. A fehér márványpadló közepén egy kád áll, míg a sarokban egy zuhanyfülke, a csaptelepek arany színben pompáznak, a csempe fehér, a plafonon pedig egy nimfákat ábrázoló mozaik van kirakva. A kádban elnyúlva bárki élvezheti a látványt. Talán van, aki giccsesnek találja mindezt, de én imádom. A modern lakberendezés, a modern építészet és a modern formatervezés nem az én világom. Most nincs idő hosszasan időzni, ezért rögtön be is állok zuhanyozni. A víz persze jó meleg volt, ott álltam alatta vagy félórát, amíg megmostam a hajam meg a fogam. A nehézkes kelés után legalább sikerült egy kicsit visszanyernem az emberi külsőm. A zuhany után megborotválkoztam és jól lepungáltam magam a kedvenc aftershavemmel.
Mindig zavarban vagyok ha a gardróbban kell eldöntenem milyen ruhát öltsek magamra, hiszen annyi ruhám van, hogy azt már egy nő is megirigyelhetné. Végül is a világosszürke gyapjúöltöny mellett döntöttem, melyhez egy fehér inget és egy bordó nyakkendőt választottam. Bízom benne, hogy kellemes benyomást keltek majd, sajnos a feleségem nincs itt, hogy bölcs tanácsával igazítson el az öltözködés útvesztőjében. Ha rajtam múlna folyton úgy öltözködnék, mint egy igazi újgazdag, de legalább van valakinek szépérzéke a családban, aki néha néha még engem is meg tud győzni.
Az étkezőben terített asztal várt. A frissen főtt kávé illata megtöltötte a teret. A menü a szokásos volt, friss péksütemény sült tojás és némi szalonna egy kis paradicsommal. Ez a bajnokok reggelije, ezt bizton állíthatom. Erre csúszik csak igazán jól a finom kávé. Reggeli közben az e-book readeremen mindig áttanulmányozom a napi sajtót, nem volt ez másképp aznap sem. Néhány cím átfutása után végre megnézhettem a Racing Post híreit is. Tudtam, hogy Lord Huntington lova Stardust aznap fog futni. Gyönyörű telivérről beszélünk, az Isten is bajnoknak teremtette. Szép summával fogadtam rá és szerettem volna élőben látni.
A kávéval a gyomromban már vidáman szálltam be a Jaguárba, tudtam, hogy a délelőtt csak egy üzletet kell nyélbe ütnöm és utána irány a lóverseny. Ha tudtam volna, hogy mi fog történni, talán akkor nem ülök autóba, de utólag nem is bánom, hogy az történt, ami történt. Útban az ügyfelemhez ugyanis balesetem volt és meghaltam. Egyet mondhatok, hogy nem ugyanaz az ember vagyok, mint aki aznap reggel beült az olajzöld kocsiba. Szeretném hinni, hogy jobb ember lettem, de még néha ma is kétségek gyötörnek. Egyet tudok, mit sem ér a pénz, ha az embernek a másvilágon van jelenése.
Folyt. köv.
